Teljesen természetes jelenség a kiabálás, sőt akkor még hasznos is, ha a gyerek éppen valamilyen önveszélyes dolgot művel. De azért valljuk be, az esetek többségében elintézhetők lennének a konfliktusok kiabálás nélkül is. Miért kiabálnak a szülők?

Dr. Laura Markham klinikai szakpszichológus szerint azért kiabálnak a szülők, mert túlterhelődnek érzelmileg. Csak éppen maximum azt érik el vele, hogy a gyerek megijed a hangerőtől, és ezért befejezi a nem kívánt viselkedést, ám ezt félelemből teszi, nem azért, mert jobb belátásra tért.

Mindannyian ismerjük a kellemetlen érzést, mikor zihálva ébredünk fel egy rossz álomból az éjszaka közepén. A rémálmok már kora gyermekkorunktól gyötörnek minket, leggyakrabban pedig óvodáskorban jelentkeznek. Hogyan segíthetünk gyermekeinknek feldolgozni felkavaró éjszakai élményeiket?

 

Álmaink az alvás ún. REM-szakaszában, vagyis a „gyors szemmozgás” fázisában jelentkeznek, ekkor gyakran érezzük valóságosnak a képzeletünkben megjelenő képeket és az általuk kiváltott érzelmi hatásokat.

Egy kisbaba érkezése nemcsak a szűk család, hanem a rokonság, illetve a barátok és ismerősök számára is óriási öröm, nem csoda hát, ha mindenki mihamarabb kíváncsi az újszülöttre.

Az íratlan szabályok azonban úgy tartják, hogy az első hat hetet mindenképp illik kivárni. Utána viszont indulhat a babalátogatás, amely alkalmával a kismamát és csecsemőjét rendszerint valami kedvességgel lepjük meg. Csakhogy sokszor óriási fejtörést okozhat a megfelelő ajándék kiválasztása, illetve annak érdekében, hogy elkerüljük a „jaj, ilyenünk már van…” és a „kaptunk már hasonlót, de azért köszönjük…” kezdetű mondatokat, adunk pár praktikus, vagy kreatív tippet.

Az iskolakezdés nem csak a 6-7 éves gyerkőcöknek, hanem az egész családnak hatalmas kaland. Új napi rutin, új közösség, új szabályok, új feladatok.

A kötelezően kipipálandó teendők és bevásárlások mellett érdemes arra is időt szakítanunk, hogy a kicsi lelkét és szervezetét is felkészítsük a szeptemberi változásokra.

Készüljünk fel az új napirendre!

Az iskolával a kötött napi rutin is megérkezik: nem érkezhetünk kicsit később, ha elhúzódott a reggeli készülődés, elmaradnak a délutáni szundik, és a mosdóba sem szaladhatunk ki akármikor.

 A nyár minden gyermek számára a kikapcsolódás és a feltöltődés ideje, de szülőként a mi felelősségünk gondoskodni arról, hogy a rendelkezésükre álló szabadidőt a pihenésen kívül olyan elfoglaltságokkal is töltsék, amelyeken keresztül nyitottabbá és érzékenyebbé válhatnak a külvilág iránt.

 

A K&H mozdulj! program összegyűjtött néhány  tippet ahhoz, hogy gyermekünk kellemesen és hasznosan tölthesse a nyári szünet napjait.

 

Nyári táborok

A nyári táborok jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy gyermekeink felügyelet mellett, hasznosan töltsék el szabadidejüket.

 Már óvodás korban észrevehetők annak jelei, hogy gyermekünknek gondjai lehetnek a matematika tanulással. A megfelelő alapok hiányától egyenes út vezet ahhoz, hogy kisiskolás korban gyötrődés és utálat tárgyává váljon a matek, majd egy életen át elkísérje gyermekünket a matematikai szorongás. Ha az oktatási rendszer alkalmatlan rá, a szülőknek kell kezébe venni a megoldást. És ehhez „csak” játszani kell!

 

Bár a legfrissebb kutatások szerint a diszkalkuliában szenvedők aránya a tanköteles korosztály legfeljebb 5-6%-át teszi ki, azaz egy átlagos iskolai osztályban legfeljebb 1-2 gyereket érinthet, mégis sokak számára a matematika a leggyűlöltebb tantárgy, a matek érettségitől pedig többen rettegnek, mint a fogorvostól.

 Azt eddig is tudtuk, hogy a gyerekünkre hatással van az, hogy milyen módszerekkel nevelünk, most azonban arról is lerántjuk a leplet, hogyan hat mindez a saját egészségünkre.