A University College London a PLOS Medicine szaklapban megjelent kutatása azt mutatja, hogy az 1990-es években született gyermekek két-háromszor nagyobb valószínűséggel válnak elhízottá, mint az 1950-es és 1980-as évek között születettek.

Ahhoz, hogy elősegítsük gyermekünk érzelmi intelligenciájának (EQ) fejlődését, elsősorban a saját érzelmeink kifejezését kell megtanulnunk.

Ha készek vagyunk erre, akkor érdemes a jövőben néhány dologra fokozott figyelmet fordítanunk. Elsősorban úgy taníthatjuk meg, hogy beszélünk neki saját érzelmeinkről, például: „Anya mérges, mert bekoszolta az új ruháját.” Jó, ha rendszeresen megnevezzük a gyermek érzéseit is, visszatükrözve számára, hogyan érzi magát egy-egy helyzetben: „Látom, hogy szomorú vagy, mert nem találod a kisautót.

 Általában, ha valaki bejelenti a barátoknak, ismerősöknek a terhességét, akkor örömteli ovációval fogadja a többség. De ha már van két nagy lányod, és harmadjára 10 év elteltével esel teherbe, akkor egészen váratlan reakciókkal találhatod szembe magad.

Velem ez történt, amikor körbeküldtem a nagy hírt, két tizenéves nagy gyerekkel a hátam mögött, hogy harmadjára is babát várok. Néhány reakciótól erősen felvontam a szemöldököm, de persze végül jót nevettem rajtuk.

 A viharos, stresszes légkör jelenti a legnagyobb veszélyt a kamaszokra.

Arra volt kíváncsi egy friss kutatás, hogy hogyan élik meg a gyerekek, ha a szüleik elválnak, újraházasodnak, börtönbe kerülnek, megbetegszenek, esetleg meghalnak. A vizsgálat eredményéből kiderült, hogy elsősorban a tinédzser lányokat érinti rosszul, ha felbomlik a családjuk, vagy komoly anyagi nehézség éri őket.

Az ugyanilyen korú fiúkat az rendítette meg a legjobban, ha az édesanyjuk egészsége megromlik valamilyen betegség miatt, aminek oka például az alkohol, drog, vagy más súlyos dolog.

 Ne engedjük meg a csemeténknek, hogy folyamatosan a lakásban, a képernyő előtt üljön!

Rohamosan romlik a gyerekek látása az elmúlt években, emiatt egyre több fiatalnak kell szemüveget viselnie. Ennek oka az, hogy a gyerekek rengeteg időt töltenek a tévé, számítógép, és más villódzó fényt kibocsátó eszközök bámulásával.

A rövidlátás egyik legfőbb oka a fényhiány, tehát fontos, hogy a gyermekek szemét elegendő mennyiségű természetes fény érje, különben nem fejlődik ki megfelelően a látásuk.

 Bár egy korábbi cikk amire ma bukkantam, de szerintem hasznos.

Anyák napja kapcsán megnéztük, melyek a a várandós nőket érintő legfontosabb tudnivalók a nemzetközi repülőutak során. Kell-e félni például, hogy sugárzás éri a babát, vagy előfordulhat-e, hogy a rázkódástól idő előtt akar kijönni a bébi? Utánajártunk a leggyakrabban hangoztatott tévhiteknek és a valós kockázatoknak.

„A kapitány kijött a pilótafülkéből, és elmondta, hogy mivel Algéria fölött vagyunk, ahol nincs megfelelő orvosi ellátás, és gondjaim lennének a a nyelvvel és a pénznemmel is, a landolás nem igazán opció.

Igen, épp ennyire egyszerű: sok öleléssel boldogabbá tehetjük a gyermekeinket.

Felbecsülhetetlen pillanat, amikor először öleljük át a babánkat, úgy érezzük, hogy sosem akarjuk elereszteni többé. Ne is tegyük, ölelgessük őt, amennyit csak bírjuk, mert ezzel az egyszerű, melegséget árasztó mozdulattal az immunrendszerét erősíthetjük, és boldogabb gyereket nevelhetünk belőle a tudósok szerint. Most végre alátámaszthatom a kiskamaszom előtt valamivel, hogy minek ölelgetem én őt folyton.

Lassítja az öregedési folyamatokat!

Megszépíti a bőröd!

Javítja az emésztést!

Kíméletesen fogyaszt!

Fitté tesz!

Erősíti a szervezetet!

Anyagi biztonságot ad!

Ganodermás kávé!

www.dxnkaveklub.hu

Rengeteg fórum és írás foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Minden anya felteszi magának a kérdést: Jó anya vagyok-e?

Sok ismérve van a jó anyának, de ezek mind szubjektív vélemények. Nem létezik egyetlen objektív nézőpont sem, de általánosítások, és sok meghatározható szempont, létezik.

Mit jelent jó anyának lenni? Mitől jó valaki, a másik meg nem? Egy anya számtalan bírálatot kap a külvilágból, távoli és közeli ismerősöktől egyaránt.

 „Burokban neveled a gyereked”, „meddig akarod még burokban tartani?” – ezek a mondatok általában kritikaként hangzanak el, arra utalva, hogy a szülő túlfélti a csemetét, nem képes elfogadni az önállósodási vágyát, a tőle való távolodást.

A burok szó az anyaméhet juttathatja eszünkbe, így a megjegyzés azt sugallja, hiába született meg a gyerek, mintha még mindig a saját részének tekintené az anya. Ám nyilvánvaló, hogy valamiféle óvásra, védelemre szüksége van a gyereknek, és nagyon is probléma, ha hiányzik körülötte a védőburok

Burokra egész életünkben szükségünk van, de egyre több mindent képesek vagyunk magunknak is megadni: helyreállítjuk jó hangulatunkat, önbecsülésünket, ha valami kellemetlenség kibillentett minket, tehát már nincs szükségünk azonnali támaszra, de azért mindenkinek kell valamiféle háttér, hogy tudja, van, ahol szeretik, elfogadják.

 Már régóta tudjuk, hogy a szoptatásnál kevés intimebb dolog van anya és gyermeke között. Azzal is tisztában vagyunk, hogy "jót tesz" a babának a szoptatás, mivel így kerül kapcsolatba azokkal a jótékony mikroorganizmusokkal, amelyek végül a testében tanyát vernek. Szakértők szerint az anyatej közel 700 baktériumvariánst tartalmaz, de mi lesz azzal, akit nem tud így táplálni az édesanyja?

Miért olyan jó az anyatej?

Nem csak a különösen fontos és mással nem helyettesíthető tápanyagok, a szükséges ásványi anyagok és a vitaminok szólnak a szoptatás fontossága mellett.

 Az anyaság örömökkel és kellemetlenségekkel egyaránt jár. Az egyik ilyen problémás velejárója egy újszülött érkezésének az, hogy az anya – de igazából vele együtt az egész család – alvási rendje felborul. Hogy pontosabbak legyünk, nemcsak felborul, de még töredékére is csökken az az idő, amit addig pihenéssel tölthettél. Ez bizony pár hét alatt bárkit kikészít fizikailag és idegileg is, ezért külön figyelmet kell fordítani arra, hogy hogyan oldd meg az alvást a kisbaba mellett.

 „A gyermekeink belső hangjává válik az, ahogy beszélünk velük” – Peggy O’Mara idézetét már unásig olvastuk a Facebookon szép képekre írva. Ha tényleg belegondolunk, akkor nagyon is igaza van.

Amit mondunk a gyermekeinknek – nemcsak szavakkal, de tettekkel, testbeszéddel, hangsúllyal is –, hatással van rájuk. Valahol mélyen eltárolják szavainkat, ott, ahol az önértékelésük, önbizalmuk, „elég vagyok”-érzésük, félelmeik, kétségeik és önszeretetük fejlődik.

A Stockholm Egyetemen végzett kutatásból az is kiderült, hogy a gyerekek számára rosszabb, ha válás után csak az egyik szülővel élnek, mintha mindkét szülő felváltva gyakorolná a felügyeletüket.

Ha rosszat álmodunk, az nemcsak az éjszakánkat keserítheti meg, többnyire hatással van az aznapi hangulatunkra is. Aztán persze elfelejtjük őket, hacsak nem törnek ránk újból és újból nyomasztó képeikkel. Ilyenkor érdemes átgondolni, milyen szorongások, félelmek állhatnak a háttérben.

Álmaink a régi közhiedelemmel ellentétben nem a jövőről szólnak, hanem többnyire aktuális érzelmi állapotunkat, illetve gondolatvilágunkat tükrözik sokszor szimbolikus formában.

 Túl- vagy alulöltözöttség és fertőzött homokozók - tavasszal is van mire odafigelni. Miközben a gyerek csak játszik...

A betegségekkel, vírusokkal telített zord tél után a tavasztól enyhülést várunk. A gyermekeket a szabadba, a játszóterekre csalogatják a napsugarak. Az április viszont igen szeszélyes évszak, hiszen az árnyékos helyeken még mindig téli hideget rejt. A szülőnek ügyelnie kell arra, hogy rétegesen öltöztesse gyermekét - mondta Dr.

 Egy texasi apa, Christien Sechrist az arca bal oldalára tetováltatta a kisfia arcképét. A babát majdnem elveszítették, ám végül életben maradt, a húszéves férfi pedig ennek örömére megcsináltatta a tetoválást.

Miután közzétette az interneten a tetoválásról készült képet, özönleni kezdtek a kommentek és ezek többsége bizony negatív volt. Christien azonban azt mondja, nem bánta meg a tetkót és bármikor megcsináltatná újra. „Ez egy szép tetoválás egy szép arcról egy másik szép arcon” – fogalmazott magabiztosan, és hozzátette azt is, hogy a kisfia mosolygott, amikor meglátta a tetkóját.