Már óvodás korban észrevehetők annak jelei, hogy gyermekünknek gondjai lehetnek a matematika tanulással. A megfelelő alapok hiányától egyenes út vezet ahhoz, hogy kisiskolás korban gyötrődés és utálat tárgyává váljon a matek, majd egy életen át elkísérje gyermekünket a matematikai szorongás. Ha az oktatási rendszer alkalmatlan rá, a szülőknek kell kezébe venni a megoldást. És ehhez „csak” játszani kell!

Bár a legfrissebb kutatások szerint a diszkalkuliában szenvedők aránya a tanköteles korosztály legfeljebb 5-6%-át teszi ki, azaz egy átlagos iskolai osztályban legfeljebb 1-2 gyereket érinthet, mégis sokak számára a matematika a leggyűlöltebb tantárgy, a matek érettségitől pedig többen rettegnek, mint a fogorvostól.

A matematikai gondolkodás kialakulása 2-7 éves korban kezdődik. A 3-4 éves korú gyermek elkezd érdeklődni a környezetében lévő dolgok számosságával, mennyiségi változásával kapcsolatban. Később megtanul elszámolni tízig, majd százig. Felfedezi a tárgyak dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket (pl. színek, formák, minták). Ha már ebben a korban megszerettetjük vele a számolást, újabb és újabb számára szórakoztató játékokat találunk ki, megalapozhatunk az iskolás kori sikereknek.

Még a matematika iránt természetes fogékonysággal rendelkező gyerekek kedvét is könnyen elveheti azonban a hagyományos matematika oktatás bevésésen alapuló módszere. Ha később nem, a szorzótábla biflázása idején már sokan elveszítik érdeklődésüket, majd a lemaradásból adódóan a matekóra egyre inkább mumussá válik.

Sok szakember szerint ennek az a legnagyobb hátránya, hogy a gyerekeket úgy kényszerítik a matematikai tények (pl. 3+7=10, 10-3=7, 3 x 7=21 stb.) bemagolására, hogy az ezek megértéséhez szükséges alapok hiányoznak.

Akinek gondjai vannak a matematikával, rendszerint nem látja értelmét a feladatoknak (később elvont és a való életben semmire se használható tudásnak tekinti). A jó matekosoktól való lemaradás miatt pedig a feladatmegoldások sikerélményét se tapasztalja meg. Mindeközben folyamatosan a rossz jegyek büntetésével szembesül. Éppen ezért kellene MINDEN GYEREKNEK játszani a matekkal az iskolában és otthon is.

A matematikai játékok ugyanis szórakoztató módon adnak értelmet a matematikai feladatoknak (pl. el kell adni a virágokat, be kell osztani a szabadidőt, fel kell ismerni az azonos méretű pizza szeleteket). A gyerekek tudásszintjükhöz igazodva játszanak egymással, tanulási stressz és az osztályozástól való félelem nélkül. Szabadon tehetik próbára a már tanult technikákat és a játék során elsajátított (akár társaiktól eltanult, akár saját maguktól felfedezett) új ötleteket. Játék közben nyugodtan hibázhatnak és tanulhatnak hibáikból, ami bátorságot ad számukra a kísérletezéshez.

Forrás:http://www.anna.hu