Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A pszichológia egyik legérdekfeszítőbb területe szerintem a korai fejlődésünk tanulmányozása. "Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb" - hát ezt nap mint nap átélem a saját kisfiam mellett is. Elképesztő élmény részt venni abban a folyamatban, ahogyan egy kisgyerek számára összeáll a világ, és annak is nagyon örülök, hogy egy olyan korba születtem (meg a fiam is), amelyben van esélyem végigkövetni ezt a folyamatot, mert az emberiség egyáltalán eljutott odáig, hogy csecsemők és kisgyerekek lelki életével, gondolataival érdemben foglalkozzunk.
Az utóbbi két-három évtizedben meg már a magzatokéval is.
Mai tudással döbbenetes belegondolni, hogy volt idő, amikor azt hittük, hogy a csecsemők nem éreznek és nem gondolkodnak. Harminc év múlva meg talán döbbenetes lesz, hogy 2009-ben még kérdés volt az, hogy van-e a magzatnak emlékezete :-) A fejlődéspszichológusok sokáig úgy gondolták (pl. Piaget nyomán), hogy az emlékezés egy készség, amely körülbelül a harmadik életév végére alakul ki teljesen, és ezért van az, hogy az emberek döntő többségének semmilyen összefüggő emléke nincs 1-2 éves korából. Aztán kiderült, hogy ez így ebben a formában nem igaz: az első néhány életévünkről valóban nem tudunk beszámolni, de nem feltétlenül azért, mert tényleg nincsenek is emlékeink. A "beszámoláshoz" nyelvi készségek kellenek, és ez az, ami eleinte nincs, nem egyszerűen az emlékezési képesség hiányzik. A kísérleti módszerek változása és az ultrahang szélesebb körű használata nyomán ma már gyűlnek és gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy vannak csecsemőkori emlékeink, sőt, méhen belüli emlékeink is. Kérdés, hogy igény esetén hogyan hívjuk elő őket.
A bejegyzés folytatását itt olvashatod tovább.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Szülés utáni depresszió az apukát is elérheti
Szülés után boldogan II.rész
Szülés után boldogan? I.rész
A technika fejlődésének kihasználása, avagy marketing fogás-e a gyerekszülés?