Hogy hogyan él egy magyar anya, aki némi túlzással a plusz 40-ből a mínusz 40 fokba költözött kanadai férjével és a kislányukkal? Ismerkedjetek meg Rékával, aki azt is elárulja, miért örül, annak, hogy nem Kanadában szült.

A kislányodat Dubajban szülted, de gondolom van némi rálátásod arra, hogy milyen a terhesgondozás/szülés Kanadában. Mi a legnagyobb különbség a magyar vagy a dubaji viszonyokhoz képest?

Dubajban terhesnek lenni és szülni nagyon jó élmény volt még akkor is, ha 30 órát vajúdtam és végül a kislányom császármetszéssel született meg. Persze pénzbe kerül, illetve érdemes külön biztosítást kötni a terhesség és a szülés idejére, ami a költségeket fedezi, hiszen államilag támogatott egészségügyi ellátás nincsen az Emirátusokban, de a pénzedért legalább mindent megtesznek érted és a babá(k)ért. Az orvosom és egy dúla is végig velünk volt, akitől rengeteg erőt és támogatást kaptam a végtelennek tűnő másfél nap alatt.

Kanadában, ha van államilag finanszírozott egészségügyi ellátásod, akkor a terhesgondozási költségeket ez fedezi, ha nincs, akkor akár csak Dubajban, érdemes biztosítást kötni erre az időszakra, meg egyébként is, mert egy sima vérvétel 50 CAD-nál (kb. 10.000 HUF) kezdődik. Számomra nagyon megdöbbentő, de Kanadában a terhesgondozás, nem akarok nagyon kritikus lenni, de szinte nem is létezik. A kismama legfőképp a házi orvosával tartja a kapcsolatot a 40 hét alatt. Ő az, aki beutalót ad a szükséges vérvételekre, vizelet ellenőrzésre és ultrahangra. Kötelező ultrahang összesen két alkalommal van, a 12. és a 20. héten. A szülész lehet szabadon választott, de ha nincs preferált orvos, akkor a házi orvos ad beutalót egy általa választotthoz. A genetikai ultrahang csak akkor kötelező és államilag támogatott, ha a kismama a kora (35 év felett) ezt szükségessé teszi vagy egyéb veszélyeztettség áll fenn. A szülészhez kapott beutaló és a vele való találkozás között akár 3 hónap is eltelhet(!) és a kórházban szüléskor, csak akkor van jelen, ha éppen ő van szolgálatban az adott napon. A szülés után, ha minden rendben van az anyukával és a babával, akkor maximum 48 órát maradhatnak a kórházban, függetlenül attól, hogy természetes úton vagy császármetszéssel született a baba.

Regina-ban, Saskatchewan provinciában, ahol élek, létezik Bába-program, aminek keretében egy szakképzett bába végig kíséri a terhességet és jelen van szüléskor is. Ez azonban nem állami támogatású, ha jól tudom a díja 500 CAD (kb. 110.000 HUF) és elég hosszú a várólistájuk. Egy-két anyuka, akiket  ismerek, azon viccelődtek, hogy már akkor érdemes a listára jelentkezni, mikor tudod, hogy teherbe szeretnél esni. Talán a terhesgondozás milyensége miatt, de sajnos nem hallottam még olyan itteni szülésről, ami komplikáció mentes lett volna, vagy a babákat vagy a mamákat nem látták el megfelelően. Azt is többen mesélték, hogy kikötötték, hogy rezidensek ne legyenek jelen a szülésnél, ennek ellenére tömeg volt a szülőszobában.

Kapnak-e valamilyen ellátást az anyák az államtól a szülés után, vagy csak akkor, ha dolgoztak Kanadában a szülés előtt? Általában meddig maradnak otthon az anyák a babájukkal?

A szülési szabadság minimum 6 és maximum 12 hónap, de ezt közösen elosztva kiveheti az anyuka és az apuka is, ha szeretnék, illetve, ha a munkahelyük ezt támogatja. Vannak cégek, ahol 18 hónap szülési szabadság is lehetséges, de nem ez a jellemző. Szülői ellátást (GYES kanadai megfelelője), csak akkor kapnak, ha dolgoztak már szülés előtt. Ezen felül, a gyermek első 6 évében az államtól kapnak a szülők úgynevezett “gyermekgondozási segélyt” (Child Care Benefits), ami kb. 100 CAD (22.000 HUF) havonta. Az ismerőseim többsége egy évig maradt otthon a babájukkal, de vannak olyanok is, akik nem terveznek vissza menni dolgozni és otthon maradnak, kvázi háztartásbeliek. Szerencsére Kanadában a részmunkaidős állások elfogadottak és bejáratottak a munkáltatóknál, így nagyon sok anyuka az első gyermek megszületése után részmunkaidőben dolgozik.

Milyen a bölcsődei/óvodai ellátás? Hány éves kortól adják be a bölcsibe a gyerekeket? Kell - e fizetni az oviért?

Ez a kérdés éppen aktuális nálunk, mert szeretnénk a kislányunkat, Julie-t,  szeptembertől részidőben  bölcsődébe járatni. A bölcsődék már 6 hónapos kortól fogadnak babákat, de a gyerekek többsége 12 hónaposan kerül közösségbe. Ugyanúgy, mint otthon, a bölcsőde nem kötelező, de az óvoda igen. Vannak úgy nevezett házi privát bölcsődék is. Ez annyit jelent, hogy ha egy anyuka úgy dönt, a saját otthonában berendezhet egy bölcsit max. 8-10 gyerkőcnek. Ezeknek a díja havi 20 napra kb. 650 CAD-nál (140.000 HUF) kezdődik, részidőben kb. 30 CAD (Kb. 6500 HUF) óránként. Léteznek privát bölcsődék is, ezek díja változó: teljes időre kb. 600-850 CAD (130.000-185.000 HUF) között van, részidőre vagy van vagy nincs lehetőség, ezt az adott intézmény dönti el. Vannak még speciális intézmények, például francia nyelvű bölcsi, ami 850 CAD-ba kerül havonta. A bölcsődékbe és az óvodákba való bekerüléshez 3-4 éves várólisták vannak. Tehát, ez is olyan, mint a Bába-program. Ha már tudod, hogy szeretnél gyereket, tedd fel a neved a listára. Vannak bölcsődék és óvodák, amelyek kifejezetten preferálják, hogy testvérek járjanak hozzájuk és ennek fényében veszik fel az idősebbik gyereket. Mi most úgy jártunk, hogy Julie-t felvetettük egy francia nyelvű intézmény 2 éves várólistájára és kérték, hogy szóljunk, mikor már várom a testvérét, mert akkor őt is felveszik a listára, így  Julie nagyobb eséllyel kerül be hozzájuk.

Szerinted mi a legfurcsább kanadai szokás gyerekneveléssel/gondozással kapcsolatban?

Ó hát a 10-14 éves bébiszitter alkalmazása! Számomra elképzelhetetlen, hogy a kislányomat egyedül hagyjam egy 10-14 éves gyerekkel. Nem tartom biztonságosnak, még akkor sem, ha az adott kislány vagy kisfiú (vannak fiúk is) elvégzett egy bébiszitter tanfolyamot. Nem gondolom, hogy egy kis tinédzser tudna felnőtt fejjel gondolkodni és ellátni egy akár néhány hónapos csecsemőt vagy néhány éves kis gyereket. Ez itt teljesen elfogadott és én éppen ezért nehezen találok egy 20-as éveiben járó bébiszittert. Ha tehetném, az egyik nagymamát beköltöztetném hozzánk és nem ereszteném.

A másik dolog, amire egész egyszerűen nem találok szavakat, amikor gyerekeket látok pórázon vezetve a szupermarketben vagy a bevásárlóközpontban. Nem tudom, mire számít az a szülő, aki egy 3-4 éves gyereket nem tud kordában tartani, hogy még is mit fog tenni, amikor ugyanez a gyerek eléri a tinédzser kort.

Amikor először egyeztettünk az interjúról, éppen mínusz 34 fok volt Nálatok. Ilyen hidegben mi a túlélési taktikája egy kisgyermekes anyának?

Sál, sapka, kesztyű, anorák, téli dzseki, csizma, nagy takaró, kis takaró, harisnya, meleg nadrág, atléta body, hosszú újju, pulcsi...... Vagy csak egyszerűen nem megyünk ki az utcára:-) Jól felöltözünk, beindítjuk az autót kb. 10-15 perccel korábban, mint ahogy elindulnánk. Mikor elérte a kívánt hőmérsékletet az autó, akkor beülünk és elvezetünk a célállomásra, kiszállunk és beszaladunk. Ebben a hidegben nem szabad 5 percnél tovább a levegőn maradni, mert a beszívott levegőnek nincs ideje felmelegedni mielőtt eléri a tüdőt és tönkre teszi azt. Riasztást is szoktak kiadni ilyenkor, hogy még véletlenül se maradjon kint senki hosszabb ideig. A kutyák pedig kézen állva pisilnek. Télen beltéri programokat látogatunk, amelyeket a helyi szervezetek, intézmények szerveznek, valamint van néhány beltéri játszótér is. Ezen felül, eljárok edzeni 2-3 alkalommal egy héten, és az edzőteremben van gyermekmegőrző. Járunk baba-úszásra is hetente egyszer, amit Julie nagyon élvez. Alig lehet kiszedni a vízből, azután persze egy pillanat alatt elnyomja az álom az autóban. Meg persze rengeteget játszunk otthon és álmodozunk a jó időről. Én legalább is. Egy szó, mint szász, nem unatkozunk, de nagyon várjuk már a tavaszt, amit a helyiek április végére igérnek. Ez azt jelenti, hogy a Húsvéti nyúl még hótaposóban érkezik. Bár azt hiszem a legjobban a kutyánk, Bonheur várja, akit Dubajban fogadtunk örökbe, egy kedves “sivatagi” keverék, aki a +50°C-hoz van szokva és nem a -50°C-hoz.

Forrás: http://index.hu