Ősszel elkezdődik az iskola, óvoda és ezzel egyidőben az az időszak, amikor óvodás és kisiskolás gyerekek nagyszámban megbetegszenek. Gyakori, hogy alig gyógyul ki a gyerek a náthából, mivel újból közösségbe megy, a betegséget újból és újból elkapja.

Az őszvégi, téli időszakban a gyermekorvosi rendelőbe érkezők többsége valamilyen náthás tünetekkel együtt járó, nagyrészt vírusos eredetű betegségben szenved. Megfázásból eredő nátha gyakorlatilag nincs, valamilyen kórokozó szinte mindig jelen van, a meghűlés csupán utat nyit ezeknek.

A csecsemő és gyermekkori nátha oka leggyakrabban vírusfertőzés, ezen belül is elsősorban az úgynevezett rhinovirusok és adenovirusok családjába tartozó kórokozók vannak az első helyen. Mivel a fent emlitett virusoknak több száz alfaja létezik, hiába alakul ki védettség a betegség után, vajmi kevés az esélye annak, hogy a következő fertőzést ugyanaz a virus okozza.
Egyes amerikai szaklapok szerint a közösségbe járó gyermekek évente akár 8-10-szer is áteshetnek a közönséges náthán, nem számitva az esetleges szövődményeket.

Nagyon nehéz megállapitani azt is, hogy meddig van szó csak nátháról és mikor fordul komolyabbra a dolog azaz  mikor jelentkeznek szövődmények. Mindenképpen tudni kell, hogy a közönséges megfázás a felsőlégútakat érinti, elsősorban az orrgaratot, az alsó légútak megbetegedése (hörgők, tüdő) szövődménynek tekinthető.
Nem szabad összetéveszteni a megfázást az influenzával (grippé) ami sokkal komolyabb virusos megbetegedés, mint a nevében is benne van az influenza virus okozza (ennek is több alfaja van) és a légúti tünetek mellett magas lázzal, hidegrázással, rossz általános állapottal, izom-és izületi fájdalmakkal jár és majdnem mindig vannak szövődményei (tüdőgyulladás, középfülgyulladás, súlyos esetben agyhártyagyulladás). A gyerekek főleg akkor kapják el a vírusfertőzéseket, ha zárt térben vannak (más, már fertőzött, ha még nem is beteg gyerekekkel, emberekkel), a lenge öltözet miatti megfázás ennél jóval ritkább.

A virusos megfázás csecsemő és kisgyerekkorban a védekező rendszert gyengítve lehetőséget teremt a bakteriális felülfertőzésre, ami tovább komplikálja a helyzetet. A betegség cseppfertőzéssel terjed, igen fontos szerepe van a terjesztésben a piszkos kéznek, zsúfolt, levegőtlen tereknek. A tünetek 1-2 napos lappangási idő után általában hirtelen alakulnak ki, híg, vizes, bőséges orrfolyás, gátolt orrlégzés, tüsszentés, száraz köhögés, torokfájás, hőemelkedés illetve láz.

Csecsemőkorban az orrnyálkahártya igen hajlamos a vizenyős duzzanatra, ami a váladékpangáson túl jelentősen szűkíti az orrjáratokat. Sok szülő tapasztalja,hogy az orrváladék eltávolítása után sem szabadul fel a baba orrlégzése, tovább „szortyog”. Ezt az orrüreget bélelő nyálkahártya megvastagodása és az orrjáratokban benn rekedt váladék okozza.
Mivel a csecsemő veleszületetten orrlégző az orrüreget eltömeszelő váladék táplálkozási nehézségeket okoz valamint rendkivűl nyűgőssé teheti a gyereket. A felgyülemlett váladék a hátsó garatfal mentén lecsorog, a baba általában lenyeli, a váladék irritálja a gyomornyálkahártyát és hányást okozhat.

A gyermekorvosnak sokszor elég nehéz a szülőket meggyőzni arról, hogy vírusos megbetegedésre az antibiotikumok hatástalanok (arról nem beszélve, hogy a fölöslegesen szedett antibiotikumoknak számos káros mellékhatása és következményei lehetnek) csak az esetleges szövődmények fellépésekor ajánlott szedésük. Nátha esetén mindenképpen a tüneteket kell gyógyítani, lehetőleg kezdeti stádiumban, mert fennáll a felülfertőzés veszélye. Legfontosabb az orrváladék mielőbbi eltávolítása. Az orrát már fújni tudó kisgyermeknél szorgalmazni kell a gyakori orrfújást, csecsemőknél pedig orrszívót kell használni. Az orrfúlyás, orrtisztítás előtt ajánlatos a váladékot fellazitani, erre tökéletesen megfelel a közönséges, patikában kapható fiziológiás sóoldat, illetve tengervizet tartalmazó orrspray-k.

Ha az orrváladék felülfertőződött (sűrűbb, sárgás-zöldes, nehezen ürül) akkor az alapos orrtisztítás után orrcseppet is ajánlatos használni, azonban ezekkel is óvatosan kell bánni, mert huzamos használatuk az orrnyálkahártya sorvadásához vezethet!
Csecsemőknél és kisgyerekeknél sokszor hőemelkedés illetve láz is jelentkezhet. Ilyenkor fontos az ágynyugalom és lázcsillapitás, ibuprofen vagy paracetamol tartalmú szirupok, vagy kúp alkalmazása ajánlatos.
A legtöbb kis beteg köhögéssel küszköd, ami fokozódhat fekvő testhelyzetben. A köhögés fajtájától (száraz vagy nedves, váladék ürüléssel járó) függően különböző csillapitó szirupok kaphatóak, ezek közül is választhatjuk a gyógynövény alapúakat elsősorban, azonban ha ne elegendőek akkor a gyermekorvos által ajánlott készitményt alkalmazzuk. Fontos, hogy kisgyerekeknek nem adhatunk kodein tartalmú köhögés csillapítókat!

Tehát összefoglalva a nátha kezelését: lázcsillapítás, orrtisztítás (naponta többször!!!), köhögés enyhítése. Emellett fontos a megfelelő folyadékbevitel és a vitamindús ételek fogyasztása.
Különösen fontos a ilyenkor a C-vitamin, amely a sejtanyagcsere egyik alapanyagaként segíti a szervezetet a védekezésben.
A kis beteget legjobb otthon tartani , amíg teljesen meg nem gyógyul, nem ajánlatos óvodába, iskolába engedni, egyrészt megfertőzi a többieket, másrészt nem teljesen gyógyultan könnyen újra megkaphatja a betegséget.
Fontos naponta többször is szellőztetni, sőt rövid időre friss levegőre is ki lehet vinni és tilos dohányozni a lakásban.

Mikor kell szövődményekre gondolni?
Ha különösen elesett a gyermek, magas láza van, fülfájásról, fejfájásról panaszkodik.
Ha nehezen lélegzik, sok váladékot ürít, kínzó köhögés rohamai vannak vagy hirtelen bereked.
Ha 1 hét után sem szünnek a tünetek, sőt egyre nagyobb intenzitással jelentkeznek.
Izom és izületi fájdalmakról panaszkodik.
Torka erősen belövelt, gennyes.

Ilyen esetekben fel kell keresni a gyermekorvost, mert ezek már nem a nátha tünetei, további kivizsgálásra illetve gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Ugynakkor 6 hónaposnál kisebb babákat ajánlatos elvinni a gyermekorvosi rendelőbe, ők sokkal érzékenyebbek, könyebben kialakulhatnak szövődmények.
Nagyon sok szülőt elkeserit, hogy gyermeke télen egyik náthából a másikba esik.
Azok a gyerekek akik hajlamosak az ismétlődő felső légúti megbetegedésekre az őszi-téli időszak kezdetekor gyermekorvos felügyelete mellett részesülhetnek különböző immunrendszert serkentő kezelésben.
A patikákban kaphatók különböző immunrendszert erősítő, bakteriális ellenanyagokat tartalmazó készítmények,homeopátiás szerek, gyógynövény kivonatok (pl. Ribomunyl, Bronho-vaxom, Lantigen-B, Oscillococcinum,Tonsillotren, Immuno-baby stb)
Ezek használatáról azonban mindenképpen ki kell kérni a gyermekorvos véleményét, hiszen nem minden esetben ajánlott szedésük.

Dr. Ács Beáta, gyermekorvos

Forrás: meno.ro