Kedves barátnőm gondolatait tolmácsolom az alábbi bejegyzéssel. Mivel mindketten kismamák (én egy gyerekes, ő pedig két gyerekes anyuka már:)) vagyunk, sűrűn kerülnek szóba gyerekes dolgok, ez elkerülhetetlen, főleg, hogy egyidősek a fiaink. Múltkorában épp a gyerekruhákról beszélgettünk, ebből született ez az írás, melyet fogadjatok szeretettel:

A csecsemők és kisgyermekek számára készült és a nekik való ruhákkal kapcsolatban régóta agyalok bizonyos dolgokon. Először is tisztázzuk, hogy a két kategória szerintem nem fedi egymást 100%-osan. Nem tragédia, hiszen a választék nagy, és előrebocsátom, mindenki úgy öltözteti a babáját, ahogy neki tetszik, nem kioktatás a szándékom.

Különböző ruhagyártók léteznek. Vannak, akik szeretik a gyerekeket, de fogalmuk sincs, mi való nekik, vannak, akik ezt azért tudják és figyelembe is veszik, és vannak, akik ki nem állhatják a gyerekeket.

Lehet, hogy maradi vagyok (sőt, majdnem biztos), de véleményem szerint a fő szempontok a következők lennének: pamutból legyen, a babának ne legyen ki a dereka-hasa, hűvösebb időben a lába sem – egyáltalán, ne csúszkáljon rajta a ruha, és persze ne szorítsa őt sehol.

Nem kevés kollekció van, ami ezt kicsit sem veszi figyelembe. Már egyből az újszülött ruhák: póló, kis szoknya, kétrészes együttesek, lábfej nélküli nadrágok, csúszásgátló mintázattal ellátott zoknik. Na, ezt, mondjuk, megértem, mert mi van, ha két napos gyermekünk hirtelen felpattan, és körberohan a csecsemőosztályon, el ne csússzon már ott a kövön, hiszen a csecsemősnővérek se ugrálhatnak minden egyes szaladgáló csöppség után.

Sokkal bosszantóbb viszont a sok szebbnél szebb, tündéribbnél tündéribb ruhácska látványa, hogy már kapnád le bármelyiket, amikor eszedbe jut: „Minek? Úgyis csak bodyt és rugdalózót adok rá.” Mert hát őket még napjában ezerszer felvesszük, elég kényelmetlen mindig lehúzkodni a kis pólót a derekára.

Szomszédunk imádta a kisfiát már egész apró korában „pasis” cuccokba öltöztetni, viszont kenguruban hordták. Szegény gyereknek mindig a nyakában volt az összes ruhája – kivéve a nadrágját, ami a combtövénél gyűlt össze. Annak idején mi is kaptunk egy fidres-fodros rózsaszín kisruhát, rá is adtam a lányomra 3 hónaposan, „próbáljuk ki” felkiáltással. Amint ölbevettem, már mindegy volt, hogy ez a ruha van-e rajta, vagy egy kis kendőt kötök csak a nyakába. Az a ruha nem volt többet rajta, viszont mivel e fajta termékek meglátásom szerint vezetnek az ajándékozási listán, kikötött a szomszédban, ahol épp kislány született – hátha őt meg „csajosan” fogják öltöztetni már a kezdetektől…

Anyag szempontból jó a felhozatal, a hipermarketekben finom, puha pamutruhákat lehet kapni, és persze a fent említett „látvány-ruhák” mellett rengeteg jobbnál jobb body és rugdalózó is van a kínálatban.

Találkoztam viszont olyan bodykkal (ezeket mind csak örököltük barátok babáitól), amik láttán nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. Szóljatok, hátha csak én nem tudom meglátni a praktikumot egy olyan bodyban, amit 4 szalaggal kell így-úgy, keresztbe-hosszába rákötözni a gyerekre. Na, ezeket gyártják szerintem a gyerekgyűlölők. Hasonlóan érzek a kisingek iránt, nem is értem, hogy tudták anyáink, nagyanyáink ezeket ránk adni. Én egyszer adtam kisinget az enyémre, azt a napot végigordította.

Otthonról hozott örökségem a „ne legyen ki a derekad, megfázol, véreset fogsz pisilni”-hozzáállás. Maradiságom miatt ezt legszívesebben egészen magas korhatárig kiterjeszteném, de rendben, haladjunk a korral, 10-12 év fölött (vagy még mindig túlságosan elmaradott vagyok…?) nem lehet már ebbe beleszólni. Na, de hogy anyósom az 1 (!!!) éves lányomnak olyan kétrészes ruhát vett (pántos felső és kicsi szoknya), amilyet egy 18 éves akkor vesz fel, amikor mindenáron idegen ágyban szeretne ébredni…? Küld-fény-post ment vissza a ruha, „Mama, vegyél másikat” – sikítottunk kórusban a férjemmel. Vett is. Nyárra egy olyan műszálasat, hogy a gyerek haja az égnek állt, mikor felvette. Nem kínoztam tovább anyósomat, inkább elsúvaszottam szekrény mélyére. Nem az anyósomat, a ruhát.

(Arról már nem is beszélek, mert egész más téma lenne, hogy nem értem, miért kell az amúgy is egyre növekvő számú pedofilt provokálni.)