A gyermeknevelés nem egy egyszerű történet sokszor. Nagyon sokan pedig azt hiszik, hogy ó hát, ha lesz egy kistestvére, akkor majd ketten játszanak és egy kicsit a szülő tehermentesítve lesz. Nos, ezzel kapcsolatban az az igazság, hogy sokszor pont a fordítottja valósul meg. Cikkünkből megtudhatod, hogy mire is számíthatsz, ha kistestvért szeretnétek az első szülött gyereknek.

„Gyakran találkozom munkám során olyan szülői viszonyulással, amely azt sugallja a szegény trónfosztott elsőszülöttnek, hogy nem megengedett, nem szabad haragosnak, irigynek, mellőzöttnek, szomorúnak, csalódottnak éreznie magát, uram bocsá’: féltékenynek lennie kistestvérére. Mostanság kevés betolakodó trónkövetelő csöppen be úgy a családba, hogy az őslakos kiskirály ne lenne szakkönyvízűen felkészítve a jövevény érkezésére. És ez így van jól. Legjobb esetben a trónfosztott, vérmérsékletének függvényében, kinyilvánítja a megváltozott helyzettel kapcsolatos ellenérzéseit is, például: vigyük vissza, ez nem is tud játszani velem, csúnya, engem már nem is szerettek, vele többet foglalkoztok, az az én kiskádam volt, uuutálom! Legjobb esetben mindettől apuka, anyuka nem esik kétségbe, nem kérdőjelezi meg alapjaiban szülői alkalmasságát, hanem, mint a bölcs tölgyfa szelíd, de mélyről gyökerező nyugalmával, várja a szélvihar elvonulását, fodros levelű ágkarjaival keretet ad a tomboló erőknek. Ez a legjobb forgatókönyv, szerintem, még ha nagyon kiszámíthatatlannak, ijesztőnek is tűnik, mert így hiteles. Előfordul sokszor a másik szcenárió, amelyben a cuki kistesót már első perctől imádja a nagy, állandóan puszilgatja, ölelgeti, igaz, a fogas puszi nyoma még napokig látszik, de hát ez is a nagy szeretettől van, alig tudja visszafogni magát ebben a tomboló örömében. Féltékeny?! Egy percig sem volt, egyszerűen rajong érte! Csak nem értjük, hogy az utóbbi időben (4–5 hónap a kicsi születése után) miért... És itt következnek a tünetek egyéni variációi, kezdve a heveny kétoldali óvodaundortól az ágybavizelésen át a tikkekig.” – olvasható a noileg.ro oldalon

Amikor egy kistestvér megszületik, akkor az idősebbik gyerek életében először kényszerül bele egy új szerepkörbe. Az addig stabil és már éppen megszokott szerepköre teljesen meg fog változni. Ennek következtében sokuk nem a legjobban reagálnak, mondhatni, hogy egy kicsit zavarba jönnek, kétségbe esnek, félnek az új szituációtól. Ez pedig érthető is, hiszen nem tudják, hogy most végülis velük mi lesz. Ez után is szeretni fognak? Most már őt fogják szeretni? Mit kell csináljak vele? Az ezekhez hasonló kérdéseket pedig még hosszasan lehetne sorolni. Ahogyan pedig a fenti cikkrészletből is olvasni lehet, az idő sok mindent megoldhat, hiszen a trónfosztott előbb-utóbb megismeri, hogy kistestvér ide vagy oda, ő még mindig ott van és még mindig szeretik a szülők. Mindezek mellett viszont persze, a legjobb, ha az első szülőtt az elejétől kezdve zökkenőmentesen reagál a kistestvér érkezésére. Már-már ideális helyzetnek mondható, hiszen ebben az esetben valóban teljesül az, hogy a két gyerek együtt játszanak, szeretik egymást, így a szülők is picit tehermentesítve lesznek.

Mindemellett azonban szülőként oda kell figyelni arra, hogy egyik gyerek se érezze azt, hogy ő kegyvesztett lenne vagy éppen, hogy őt jobban szeretik. Ez gyakorlatilag elengedhetetlen ahhoz, hogy egy egészséges testvéri kapcsolat kialakuljon a két gyerek között.

Forrás:

http://delina.hu/