Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Ádám Viktória indította 14 éve
Sziasztok. Váratlan helyzet állt elő a napokban a kis 4 éves fiamnál. Az első hetet vidáman kezdtük az oviban, aztán kezdett beindulni az agresszió. Elkezdett kötözködni, verekedni, rendre arra mentem érte, hogy megint a gondolkodószéken ült az éppen aktuális kis "társával" együtt vagy sarokban állt. Felkiabálta alvó társait, hogy ne aludjanak, rendszeres az összeveszés a játékokon. Ez mondjuk még bele is férne talán, de 1-2 napja köpködni! ( az én fiam, te jó éééég) kezdett. Na itt végem lett, nem találok szavakat,mennyire szégyenlem, és nem tudunk hatni rá az óvónénikkel. Sokat és sokszor szinte minden témában kell vele veszekedni, vitatkozni, mindig az övé az utolsó szó (NEM), olyan mintha újra kezdődne a dackorszak ( vagy el sem múlt, csak szüneteltette magát???). Lehet ennek oka az, hogy novemberben megszületett a kishúga, és mostanában sajnos túl sokat kell vele lennem,mert jönnek a fogacskái és éjjel nappal anya-baja van? Akkor, novemben nem volt komoly következménye, 1 hétig tartó utálom a világot viselkedése volt, de az elmúlt. Tanácsokat, tapasztalatokat várok hasonló helyzetekről,mert érzem, hogy baja van a kis lelkének,de hiába próbálom így-úgy kihúzni belőle,nem tudja megfogalmazni, mi is a probléma. Nagyon el vagyok keseredve, előre is köszi mindenkinek a hozzászólást!
Hozzászólások eddig: 4
Ádám Viktória üzente 14 éve
Köszönöm. Már! nem érzem magam rosszul, igaz, a dolgok javulófélben vannak.Bencém jelentősen javult az elmúlt héten, sőt, az óvónéni megdícsérte,mert nagyon uralkodott magán egy olyan helyzetben amikor, hogy az óvónéni szavaival éljek :"olyan helyzet volt, amikor már ütni kell...", és Bencém nem ütött....Hála Ági néninek és Márti néninek a megértésért és az itthoni beszélgetések, közös játékok is megtették hatásukat. Nem gondoltam, hogy újra beszokási gond lesz, hiszen tavaly már egy évet eltöltött az oviban, de ez egy jó tanulság a következő évekre nézve,hogy minden új ovis, isis év egy újabb beszokás.
Berkesné Zombor Anikó üzente 14 éve
Naná, hogy lehet a háttérben testvér féltékenység. No meg óvoda kezdési "betegség" is. Az én tapasztalataim szerint sajnos ezek szinte elkerülhetetlen dolgok. A kisfiad talán kirekesztettnek érzi magát. Te a babával foglalkozol, ő meg oviba kell, hogy menjen. Akárhogy igyekszünk, száz felé nem tudunk szakadni. Anita kiváló tanácsokkal látott el. Amit én még ehhez hozzá tennék az az, hogy semmiféle képen ne érezd magad rosszul. Igenis bármelyik gyermekkel előfordulhatnak azok, amiket leírtál. Még a legjobban neveltekkel is. El fog múlni. Fel a fejjel.
Ádám Viktória üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
Ez a négy éves kor, megint dac, de azért, mert most megint egy csomót fejlődtek, ügyesedtek a gyerekek. Talán javíthat a helyzeten, ha mint kis komoly férfiként megengedsz neki néhány új dolgot (például, hogy egy kis kancsóból magának öntsön inni, ha szomjas, vagy magának kenhessen kenyeret). Egyébként talán nem mondok újat azzal, hogy a fiúk mindig jobban anyásak, nehezen viselik, ha nem ők birtokolhatják egyedüli gyermekként A nőt, Az Anyát, - ez már genetikailag bennük van szerintem! :) Mivel a babázásba nem-igen tudod bevonni, mint azt egy kislánnyal tehetnéd, nem marad más, minthogy megpróbálsz egy fix órát találni (mondjuk a pici délutáni alvása alatt), amikor csináltok valamit csak Ti, együtt (olvasás, gyurmázás, ágyban birkózás, építőkockázás autókázással egybekötve, célbadobálást) - a hangsúly a rendszerességen és azon van, hogy ő is tudja, mikor jön el az Ő ideje Anyával. Ha látja, hogy minden nap, mikor anya lerakja délután a babát eljön az ő ideje is, meg fog nyugodni. Azt neki is meg kell értenie, hogy kettő kezed van, ki kell várnia a sorát, mint ahogy azt Apa és a kisbaba is teszi. A vitákról meg csak annyit, hogy sokszor egy gyereknek szüksége van arra, hogy ne legyen lehetősége ellent mondani, hogy egyszerűen kézen fogva elkísérjék fogat mosni, ágyba stb. És ami még jó módszer, ha kettő darab alternatívát kínálsz, ami megadja azt a látszatot, hogy ő döntött az ügyében. ez nálunk be szokott jönni. Amúgy pedig minden tök normális, amit leírtál, nincs miért aggódnod, a fiúk az erejükben bíznak...
Wájt Bella-Erika írta 4 napja itt:
Sziasztok!
Keczánné Macskó Piroska írta 3 hete itt:
Jó szórakozástt a klubban!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás