Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Babák és Mamák közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Babák és Mamák vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Ádám Viktória indította 15 éve
Sziasztok. Váratlan helyzet állt elő a napokban a kis 4 éves fiamnál. Az első hetet vidáman kezdtük az oviban, aztán kezdett beindulni az agresszió. Elkezdett kötözködni, verekedni, rendre arra mentem érte, hogy megint a gondolkodószéken ült az éppen aktuális kis "társával" együtt vagy sarokban állt. Felkiabálta alvó társait, hogy ne aludjanak, rendszeres az összeveszés a játékokon. Ez mondjuk még bele is férne talán, de 1-2 napja köpködni! ( az én fiam, te jó éééég) kezdett. Na itt végem lett, nem találok szavakat,mennyire szégyenlem, és nem tudunk hatni rá az óvónénikkel. Sokat és sokszor szinte minden témában kell vele veszekedni, vitatkozni, mindig az övé az utolsó szó (NEM), olyan mintha újra kezdődne a dackorszak ( vagy el sem múlt, csak szüneteltette magát???). Lehet ennek oka az, hogy novemberben megszületett a kishúga, és mostanában sajnos túl sokat kell vele lennem,mert jönnek a fogacskái és éjjel nappal anya-baja van? Akkor, novemben nem volt komoly következménye, 1 hétig tartó utálom a világot viselkedése volt, de az elmúlt. Tanácsokat, tapasztalatokat várok hasonló helyzetekről,mert érzem, hogy baja van a kis lelkének,de hiába próbálom így-úgy kihúzni belőle,nem tudja megfogalmazni, mi is a probléma. Nagyon el vagyok keseredve, előre is köszi mindenkinek a hozzászólást!
Hozzászólások eddig: 0
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás