Sziasztok! Szerintem napirend mindenképpen kell, de percre, sőt órára pontosan sem lehet tartani ezt. Az igény szerinti szoptatás a lányomnál nem jött be, két napon át gyakorlatilag egész nap szopizott, de ha fél órával előbb kap enni a gyerkőc, az nem lehet gáz. Azt olvastam valahol, hogy a kisbaba a szokások rabja, és ez azért igaz. A fiamnál az elején hallgattam a férjemre, hogy "ma ne fürdess, késő van, nyűgös már stb.", és megfigyeltem, hogy azokon az éjszakákon sokkal, de sokkal rosszabbul aludt a baba. Kell, hogy valamihez tudja tartani magát, és korlátok nélkül nincs kizárva, hogy olyan kezelhetetlen lesz, mint egy barátnőm kisfia, aki volt, hogy este 8-kor kapott enni először ("Jaj, én ma még nem is adtam enni neki!"). Azért látom, egyetértés van a témában :-) Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy egy szépen alvó babát hogy van szíve bárkinek is felébreszteni, csak hogy kőkemény rendet tartson, bár nekünk ilyen ismerőseink is vannak... Az első, amit a 3 éves lányomnak megtanítottam, mikor a fiam megszületett: "Ha csendben van, nem maceráljuk" :-)

Válasz

A szigorú napirendet úgy értettem, hogy pl. 6kor szopi (ez is időhöz kötve, nem igény szerint), aztán 7től alvás, három óra múlva megint szopi, időhöz kötve, tehát, hogy nem igény szerint, és a baba igényeit szem előtt tartva, hanem amolyan "poroszos" rendet tartva. Van aki erre esküszik :) ill. anyáink is így voltak ezzel szerintem.

Válasz

Sziasztok!
Engem az egészben a "szigorú" szó zavar. Hiszen szerintem szigorú napirendre egyáltalán nincs szükség. Természetesen kell egy kialakított ritmus, ami nélkül a család mindennapi élete nem működne, de ennek nem kell szigorúnak lennie. Ez a megfogalmazás, hogy "szigorú napirend" nekem katonás rendet, fegyelmet, pontos időbeosztást jelent, de lehet, hogy én értelmezem még mindig félre :D A szigorú napirendbe például azt is eltudom képzelni, hogy felébresztem a babámat mikor édesdeden alszik, mert szerintem éhes és ennie kéne és különben is lejárt a 3 óra :D és ez nekem nem fér bele a napirendünkbe. Én épp ezért gondolom úgy hogy "SZIGORÚ NAPIRENDRE" semmikép nincs szükség :)

Válasz

Sziasztok!
Én is átgondoltam újra a kérdést, és bizony ha nem is válaszunk az első lehetőség, (mert ugye a harmadik válasz vezet 94%-al), ha jól átgondoljuk az első és a harmadik válasznak ugyanaz a jelentése. Nézzétek csak:
"szüksége van-e a babának szigorú napirendre?" :
- igen, mindenképpen, vagy
- .........ugyanazok a dolgok ugyanúgy kövessék egymást......
Nos? Szerintetek? Ha nem látnám jól, írjátok meg!

Válasz

Azért azt tegyük hozzá, hogy a napirendnek teljesen más jelentése és jelentősége van egy egy és egy több gyermekes családban, ahol esetleg már iskolás csemete is van. És napirenden szerintem nem csak az evések és alvások sorrendjét kell érteni. Én úgy olvasom ki a soraitokból, hogy nálatok igen is van napirend, amihez ti és a gyerekek is ragaszkodtok. Ugyanazok a dolgok ugyanabban a sorrendben, nagyjából ugyanakkor követik egymást, még ha nem is óramű pontossággal (ami természetesen felesleges). Van az úgy, hogy (utazás, vagy betegség miatt) felborul ez a rend, de általában minden megy a maga útján anélkül, hogy bárki is kimondaná: ez a napirendünk. A család tagjai előbb-utóbb megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz. Az már kicsit bonyolultabb, mikor időre kell menni valahová nap mint nap. Nálunk legalábbis muszáj körülhatárolni, hogy mikor kell kelni a gyerekeknek, mikor kell menni mosdani, öltözni, reggelizni, hogy időben odaérjünk a naggyal a suliba, a középsővel az oviba. Muszáj a kicsinek pontosan enni, hogy azután mehessünk megint az óvodába hazahozni a bátyót, és fontos időben lefeküdniük aludni, hogy kipihenjék magukat mire indulunk a nagyért a suliba. Természetesen ez nem az a klasszikus poroszos napirend, ami ellen a legtöbben tiltakoznak. Közösen alakítottuk ki, hogy mindenkinek jó legyen és nem is dől össze a világ, ha véletlenül nem megy gördülékenyen. Mikor egy gyerek volt, akkor is nagyjából állandó sorrendben követték egymást az események, de nem volt ilyen kötött egy-egy napunk. Félreértés ne essék, én is a harmadik lehetőséggel értek egyet, csak azt akarom mondani, hogy vannak olyan esetek, amikor kicsit nagyobb kötöttségre van szükség. Ugye nem értetek félre? :D Mindenkinek további szép napot.

Válasz

Sziasztok! Én harmadik babámat várom, van egy 6 éves kisfiam és egy 4 éves kislányom :) Szerintem szigorú napi rendre egyáltalán nincs szükség, hiszen nem robotokat nevelünk hanem érző emberkéket, akiknek egyéni igényeik vannak mint táplálkozás, mint alvás, mint játszás területén egyaránt. Nálunk a napi rendet mindkét esetben ők maguk alakították ki és meg kell hogy mondjam sokszor órát lehetett volna hozzájuk igazítani :D pedig én sem vagyok a 3 óránkénti etetés híve, sőt mindketten igény szerint szophattak akár éjszaka akár nappal. Még is úgy alakult, hogy ők maguk aludták át az éjszakát és nem azért mert nem voltam hajlandó megszoptatni őket, ha nem azért mert ahogy fejlődtek, nőttek már nem volt számukra létfontosságú, hogy éjjel is szopizanak. És nem csak az éjszakai etetésről van szó, ha nem ők alakították ki a napközbeni alvás, evés és játék idejét is és komolyan mondom, hogy óramű pontossággal tudták, hogy mikor mi következik :D Szerintem egy babának/kisgyermeknek szigorú napirend helyett, nyugodt családi légkör kell és egy jól bevált ritmust kell felvennie a család minden tagjának. Mindenkinek alkalmazkodni kell egymáshoz, hiszen egy család vagyunk. Remélem a harmadik babával sem lesz ez másképp és vele is szépen fog majd alakulni minden :D

Válasz

kb nálunk is ez van már, amit írsz Daniella. nagyjából tudom, hogy reggel kevesebbet eszik, kb egy órát alszik, és utána megint eszik (ahogy most is), aztán következik egy hosszabb alvás, és délután nagyobb adag evése, majd előrébb kellett hoznom nekem is a fürdést kb 7 órára, mert nagyon hisztis később. szóval valóban ki kell tapasztalni, csak ez az első időkben nagyon nehéz volt:)

Válasz

Persze babafüggő a dolog. 11 hónapos Bulcsú fiammal nagyon könnyen ment. Nem percre pontosan, de ha itthon vagyunk, gyönyörűen alakul a napirendünk - amit nem kellett nekem "erőszakkal" kialakítanom. Az esti alvás a legkönnyebb. Ha nem teszem le nyolckor, hát utána bajok vannak. Sírós, nem vacsorázik rendesen, a szokásos dolgok :) De ha fél nyolckor fürdetek, utána vacsi, és nyolckor ágyikó - tökéletesen zajlik az egész. A délutáni alvás a kérdéses, mikor tudom letenni. Érdekes, mert délelőtt 9-10 között alszik el, és minimum másfél óra durmolás következik. A kajcsi is szinte pontosan ugyanakkor van (reggeli, tízórai, ebéd és a vacsora), egyedül az uzsonna ideje kérdéses, a délutáni szunya miatt. Szóval, biztosan lehet némi szigorral pontos napirendet kialakítani, a kérdés, hogy szükség van-e rá. Mert aztán egy utazás során stb. meg vagy lőve. Én azt mondom, itt is meg kell találni az arany középutat. Ismerek olyan családot, ahol még az is kérdés, délben vagy háromkor ebédel-e a csemete. Ez sem jó. A "jó ritmusra" szüksége van a gyereknek is, hiszen neki (főleg ebben az életkorban) szüksége van némi állandóságra is a változatosság mellett, ez ad neki biztonságérzetet.

Válasz

Sziasztok!
Csatlakozom Szilvia.En is megneznem azt aki pontos rendszerben tudja tartani a gyereket.Keptelenseg.Persze nagyjabol mindig hasonlo egy nap de az,hogy napkozben mindig ugyan abban az idoben letenni a gyereket nem lehet.Meg este sem.Mi sem faradunk el egyforman miert is varjuk el egy gyerektol,hogy pontos oraban aludjon nekunk.Egyebkent is a gyerekek ugy tokeletesek ahogy vannak de mi felnottek rendesen korlatozzuk oket.Ez olyan ha mindig megovjuk az esesektol akkor sosem tanul meg jarni.Minden gyereknek meg van a sajat ritmusa.

Válasz

A kisbabám 2 hetes korában!!? azt javasolták, hogy ha felkell éjszaka, akkor próbáljam meg nem kivenni a kiságyából, nyugtassam meg valahogy, hogy külön tudja választani az éjszakát a nappaltól. Na, ezt mutassa meg nekem valaki, hogy ezt hogy kell? Mert én nem tudtam megnyugtatni csak ugy ha megszoptattam. Egyébként a javaslatot egészségügyis dolgozó tette. Nem is foglalkoztam ezzel a dologgal. Aztán hogy, hogy nem, már nem kell fel éjszaka, szépen alszik reggelig. Pedig elhihetitek, hogy nem csináltam az égvilágon semmit, érdekes saját magától beállt az alvás-ébrenlét ritmusa. Egyébként a szigorú napirendekről is megnéznék egy bemutatót, mert aki képes a saját gyerekéből egy robotot csinálni (amin van egy be és kikapcs gomb) az lekörözi Uri Gellert.
Szerintem mindenki hagyja a kisbabáját érvényesülni amennyire lehet, mert a nevelési korszak csak 3 évesen kezdődik!

Válasz