A feltételezés alapja, hogy a majmok szervezete zsírban és fehérjében gazdagabb anyatejet termel a fiú utódok számára, a kis nőstények pedig kalciumban dúsabb természetes táplálékot kapnak. A kutató hozzátette, hogy egyes kismamák anyatejének minősége olyan rossz, hogy a csemeték jobban járnának a tápszerrel.

Dr. Hinde úgy fogalmazott, hogy a tápszerek gyártásánál éppúgy tekintettel kellene lenni a nemek közötti különbségre, mint a dezodorok előállításakor.

 Már régóta tudjuk, hogy a szoptatásnál kevés intimebb dolog van anya és gyermeke között. Azzal is tisztában vagyunk, hogy "jót tesz" a babának a szoptatás, mivel így kerül kapcsolatba azokkal a jótékony mikroorganizmusokkal, amelyek végül a testében tanyát vernek. Szakértők szerint az anyatej közel 700 baktériumvariánst tartalmaz, de mi lesz azzal, akit nem tud így táplálni az édesanyja?

Miért olyan jó az anyatej?

Nem csak a különösen fontos és mással nem helyettesíthető tápanyagok, a szükséges ásványi anyagok és a vitaminok szólnak a szoptatás fontossága mellett.

Tapasztalatom szerint kezd kikopni a köztudatból, milyen hasznos is a kecsketej fogyasztása, főleg a gyerekek számára, így kénytelen vagyok néhány dologra egy picit ráirányítani a figyelmeteket, ha megengeditek!

Mindamellett, hogy összetételében a leginkább hasonlít az anyatejhez, ma már tudjuk, kizárólagos fogyasztása nem javallott, mert a központi idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen folsavból csak keveset tartalmaz, és ez befolyásolja a szervezet vas-megkötő képességét is.

A kisbabáknál még fejletlen a nyelőcső alsó záróizomzata, ezért a szopások után kevés tej is visszajön a baba gyomrából. Ezt az úgynevezett bukást megelőzhetik a kismamák, ha büfiztetik a babát, azaz néhány percig  fejét megtámasztva  függőleges tartják a picit, mielőtt visszateszik az ágyába. A csecsemőkori bukás általában ártalmatlan. Akkor kell a bukással a szülőnek orvoshoz fordulnia, ha a baba nem gyarapszik, s ha a gyomor és a nyelőcső közötti izomgyűrű nem csak néha-néha nyílik meg, hanem folyamatosan nyitva van.

„Milyen puha a bőröd, akár egy babáé!” – mondják annak, akinek szép, egészséges bőre van, ám a babák bőrének ápolására  ugyanúgy, mint a felnőttekére -ha nem jobban kell figyelni - különösen téli hónapokban, amikor komoly kihívások érik.

A csecsemők bőre még nem fejlődött ki teljesen, igaz, pont annyi rétegből áll, mint a felnőtteké ám jóval vékonyabb, szarurétege áteresztőbb, a védelmező savköpeny és  benne lévő természetes baktériumflóra lassan épül fel és a faggyútermelés is minimális.

Hogyan készítsük el? Mi kell hozzá?

Ne akarjuk a babát úgy táplálni, mintha felnőtt lenne. Ne abból induljunk ki, hogy nekünk mi ízlene, mit szeretünk, vagy mit nem szeretünk!

A csecsemők emésztőrendszere még nincs felkészülve a felnőttekre jellemző ételek, italok minden összetevőjére, veséjük nem tudja megfelelően kiválasztani a sót.

A babák ízérzése sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké, ami nekünk esetleg sótlan, nem elég édes vagy íztelen, azt a baba zamatosnak érzi!

Mikortól mi adható?

0-6 hónapos korig

Anyatej és / vagy anyatejpótló tápszer.

6 hónapos kortól

Anyatej és / vagy anyatej kiegészítő tápszer, alma, őszibarack, banán, burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla, spenót, sóska, főzőtök, hántolt rizs, natúr cukormentes kukoricapehely.

Körte, meggy, cukkini, brokkoli, kelbimbó, fejes saláta, paszternák, fehérrépa, zeller, passzírozott zöldborsó csirke és pulykahús (bőr nélkül), malachús, a főzelékhez utólag adott 1 kiskanál növényi olaj, petrezselyemlevél, kevés citromlé ízesítéshez.

Az anyatejes táplálást legalább egy éves korig folytatni érdemes, fokozatosan kiegészítve a szilárd táplálékkal. A tápszeres táplálást is fokozatosan váltsa fel a szilárd táplálék.

Ha az a célunk, hogy egy szoptatást kiváltson a szilárd táplálék, akkor a szoptatás előtt kínáljuk meg a babát az étellel. Ha viszont az anyatejet akarjuk kipótolni, akkor a szoptatás után adjuk a szilárd ételt.

Legelőnyösebb, ha a szoptatást egészíti ki a szilárd táplálék, nem pedig helyettesíti!

Előző bejegyzésemben az újszülöttek és csecsemők táplálékigényéről írtam, felmerült bennem azonban az is, hogy egy kisbaba ugyanúgy lehet szomjas, mint egy felnőtt ember, tehát fontos, hogy csecsemőnket napi többször, kis mennyiség forralt és lehűtött csapvízzel vagy babavízzel kínáljuk, mivel a kisbaba nem tudja jelezni szomjúságát, fontos, hogy erre a szülő figyeljen oda.

A csecsemők folyadékszükséglete kb 150 ml/kg/nap, így egy féléves, hatkilós babának közel egy liter vízre van szüksége. Hathónapos korig, amíg a csecsemő kizárólag anyatejet vagy tápszert fogyaszt, nem szükséges teáztatás, mert a naponta 5-6 alkalommal fogyasztott anyatej vagy tápszer megfelelő mennyiséget biztosít a baba számára.

Véleményem szerint minden kismama egyik legnagyobb aggodalma babája születésekor – ahogy nekem is az volt,és még most is az – hogy vajon eleget eszik-e a gyermeke és mennyi az a mennyiség, ami elég, ahhoz, hogy megfelelően gyarapodjon a súlya. Sajnos – vagy nem sajnos :) - igazából erre sincsen meghatározott szám, hiszen minden baba súlyához képest eszik különféle mennyiségeket. Irányadó mennyiségek persze vannak, de ha ettől eltérően eszik babánk, nem szabad megijedni, amíg jókedvű, elégedett, van napi több kakis (bár ez sem törvényszerű, mert az újszülöttek ugyan többet kakilnak, később a csecsemők alkata szerint beáll az emésztés) és pisis pelus, akkor nincs aggódásra oka a mamának.

Azon anyukák közé tartozom, akik szülés előtt az anyatejes táplálás mellett kardoskodtak, és úgy gondolták, hogy az anyatejjel való táplálás „fejben dől el”. Aztán megszületett a kisfiam és a kezdeti szoptatási nehézségek után, ami valószínűleg sokak számára nem ismeretlen, jött a feketeleves, mert a harmadik héten kiderült, - dacára a mindenféle tejserkentő praktikáknak, melyekre a következő írásomban térek ki bővebben - nincs elég tejem, ami biztosítaná babám egyenletes fejlődését.